A Pedra de Urubun tett kirándulásom megmozgatta a fantáziám és strandok helyett másnapra is inkább egy lazább gyalogtúrát iktattam be, újra megmásztam a Tijuca Nemzeti Parkban található Pedra Bonita csúcsot. Továbbra is a parkban maradva Dél-Amerika legszebb botanikus kertjét, a több mint 200 éves Jardim Botânico-t vettem célba, ahol a kontinens leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteményével ismerkedtem. Nem tudtam betelni a színpompás látvánnyal, teljesen elmerültem a természet harmóniájában.

A strandjairól híres Rio de Janeiróról csak kevesen gondolnák, de 100 km-es körzetében több mint 1100 különlegesen szép és látványos túraútvonal található.

São Conrado strandjai is megfigyelhetőek a Pedra Bonita tetejéről (Fotó: 2016)

Kitűzött célom a már 2016 májusában egyszer megmászott Pedra Bonita volt. Könnyű, sima túraként élt emlékezetemben, csodálatos panorámával. Akkoriban éppen a “bámulatos városban” éltem, a riói olimpia kézilabdás tornáját készítettem elő brazil kollégáimmal. Nagyon ritkán kaptam szabadnapot, amikor mégis, akkor azt igyekeztem Rióhoz közel, de a természetben tölteni. Ha rá tudtam valakit beszélni a csapatból, akkor társaságban, ha nem, akkor egyedül túráztam.

A 693 méter magas Pedra Bonita Rio de Janeiro São Conrado negyedében található és könnyedsége miatt az egyik legnépszerűbb gyalogtúra a városban. Nem csak a túrázok között közkedvelt, a siklóernyőzők is szívesen feljönnek ide, hogy csodálatos szabad repülési élményben részesüljenek.

Bambuszerdőn keresztül vezet az út a Pedta Bonitára

Metróval jutottam el São Conradoba, ahonnan a 448-as kisbuszra felszállva röviddel indulás után már a Tijuca Nemzeti Park kacskaringós útjain buszoztam. Utóbbi a világ egyik legnagyobb városi erdeje, hatalmas, főként dimbes-dombos tájakat ölel fel remek túraútakkal és vízesésekkel. Az erdőt a kávécserje-ültetvények telepítésével majdnem kipusztították az 1800-as években, de szerencsére a század második felében mintegy kilencmillió fa ültetésével nagy részét sikerült megmenteni.

Volt kollégám Bruna az impozáns Pedra de Gávea mellett (Fotó: 2016)

Harminc perces utazást követően a túraösvény kezdetétől mintegy két km-re tett ki sofőröm. Innen kisebb emelkedőn értem el a parkolót, mely egyben az ösvény kezdete is. A túraút az Agulhinha de Gávea nevű ösvényen vezet, csodálatos bambuszerdőkön keresztül, változatos flórával, több kisebb majommal a fákon, és káprázatos kilátással a Morro Dois Irmãos közel 600 méteren található csúcsára.

A Pedra Bonita tetejét 35 perces könnyed sétával, gyülekező ködfelhőben értem el, így a csúcsélmény a felhők miatt kissé szomorkásra sikeredett. Látótávolság nem nagyon volt, a hegy a zordabbik arcát mutatta. Innen – elvileg – varázslatos a kilátás Barra da Tijucára, Recreiora és São Conrado strandjaira. Negyed óra várakozás után picit tisztult az ég, feltűnt az impozáns Pedra da Gávea sziluettje, a masszív sziklahegy teljes pompájában mutatta meg magát, mögöttem pedig ott magaslott a Tijuca-erdő lenyűgöző méretével.

Lélegzetelállító panoráma Barra da Tijucára és Recreiora (Fotó: 2016)

Sajnos a sűrű ködfelhők nem akartak elmozdulni, így a csúcson tartózkodó két helyivel és egy amerikai sráccal visszaereszkedtünk a parkolóba, ahol új ismerőseim autójukkal nagyon kedvesen egészen São Conrado-ig fuvaroztak.

Museo de Meio Ambiente, Jardim Botânico

Délután a szintén a Tijuca Nemzeti Parkhoz tartozó Jardim Botânico-t, a botanikus kertet látogattam meg, mely az egyik csúcspontja lett riói látogatásomnak. A Napóleon elől Brazíliába menekült VI. János portugál király a Föld más trópusi régióiból telepíttetett ide gazdaságilag fontos növényeket. Elképzelése egy olyan botanikus kert létrehozása volt, ahol a világ különleges növényeit, virágait, fáit mutatják be. Rio de Janeiro egyik legfőbb nevezetességét 1808-ban alapította VI. János az akkori lőporgyár mellett. Magát a gyárat 1831-ben lebontották, csak a helyén emelt múzeum emlékeztet rá.

A meseszép kaktuszkert egyik példánya

Brazília átfogó herbáriuma 650.000 szárított növénypéldányával 54 hektáron terül el és 6500 különböző őshonos és tájidegen növénynek ad otthont, melyek közül több is szerepel az ország veszélyeztetett fajainak hivatalos listáján.

Mini Amazonas vízililiomokkal és őspálmákkal

Az idelátogatók könnyen eltölthetnek egy egész napot azzal, hogy megcsodálják a lépcsőzetes vízesést, a vízivilágot és a különböző tematikájú kerteket.

Hangulatos vízesés az arborétumban

Az 1808-ban alapított kert a legrégebbi a kontinensen, és iránymutató a növénytanban. A parkon belül nem csak arborétummal találkozunk, a Jardim Botânico ad otthont a kontinens vezető növény-laboratóriumának illetve itt található Dél-Amerika legátfogóbb botanikus könyvtára is, több mint 32000 kötettel.

Kúszó növénycsoda lugason

A varázslatos természeti környezetben, zöldellő kertek és illatos virágok között járkálva megcsodálhatjuk a változatos kaktuszkertet, az Amazonas vidékének különlegességeit, köztük egy japánkert víztükrében a méltán híres vízililiomokat is, de a mintegy 600 orchideafajban is gyönyörködhetünk, és sétálhatunk magasba tornyosuló vastag törzsű pálmafák alkotta sugárutakon.

Színpompás növényvilág

Az orchidea-házat a 19. század végén építették, először 1930-ban, majd 1998-ban újították fel. Számos orchideafaj mellett több más dísznövény és közel 2000 kerámiaváza otthona.

Jellegzetes magasba tornyosuló bambuszok

Egy másik érdekes színfoltja a parknak a tó mellett található növényház, ahol húsevő növények is láthatók. Az európai ember számára kétségtelenül a legnagyobb látványosság a királyi pálmasor. Persze, azért akad itt más megcsodálni való számos magas, hatalmas koronájú, idős fa, a rengeteg cserjéről, lugason kúszó növénycsodáról, pompázatos virágú egyéb bokrokról, pálmákról nem is beszélve.

A Jardim Botânico Rio de Janeiro legnyugalmasabb környéke. A kert növényei és a kis tavak által árasztott béke és a természet közelsége akkor is feltölti a testet és a lelket, ha laikus szemlélőként csodáljuk. Romantikus hangulatú arborétuma a nyugalomra vágyók kedvenc helye, ahol a nyüzsgő metropoliszból kiszakadva élvezhető a természet közelsége.

Ha tetszett ez a bejegyzés és kíváncsi vagy több fotóra és információra, látogass el a Facebook oldalamra.