2014 óta utazom Latin-Amerikában rövid megszakításokkal.

Sok hosszabb út van a hátam mögött, ezért gyakran felmerül barátok és a különbözö túrák során megismert új ismerősök részéről a kérdés, hogy miért nem vezetek blogot, vagy írok könyvet élményeimről.

Igazuk van: már három éve elkezdhettem volna blogolni. (Ùgy érzem, hogy) megvan bennem az írói véna, hiszen korábban egy saját kiadású, angol és magyar nyelvű nemzetközi női kézilabda magazinnak voltam a főszerkesztője. Èvekkel később pedig az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) internetes oldalait koordináltam 50 újságíróval, sajtósként minden fontosabb kézilabda eseményen részt vettem.

Őszintén szólva utazásom kezdetén eszembe se jutott a blogvezetés, teljesen más dologra tettem fel a következő éveket. Fejembe vettem ugyanis, hogy kijussak Rio de Janeiróba azzal a szándékkal, hogy a majdani olimpián dolgozhassak, ezért felmondtam volt munkahelyemen, az osztrák HYPO NÖ női kézilabda klubnál, ahol sportmenedzserként dolgoztam.

Hosszú út vezetett a riói olimpiág - Rio de Janeiro, Brazília

Hosszú út vezetett a riói olimpiág – Rio de Janeiro, Brazília

A célom megvalósításához választott út miatt túrámat több különböző részből állítottam össze. Az első fél éves szakaszban körbejártam Ecuadort Patagóniáig. Hamar beleszerettem a kontinensbe: az őszinte, szívhezszóló zenébe, az egzotikus kultúrákba, az életvidám helyiekbe, a megszámlálhatatlan természeti csodába, legyen az az Andok, az Amazonas vidéke vagy a karibi rész szemet gyönyörködtető elhagyatott tengerpartja.

E csodálatos fél év elteltével más utat választottam. Hogy nagyobb eséllyel pályázhassak egy olimpiai álláshelyre, São Pauloban beiratkoztam egy öt hetes nyelvi kurzusra, hogy elsajátítsam, már amennyire ilyen rövid idő alatt lehet, a portugál nyelvet.

2015 novemberétől végigsátraztam Brazília tengerpartjait, Alagoasból indulva egészen az Amazonas torkolatáig, Belémig jutottam, ahonnan újabb kalandok következtek, Suriname, Guyana és Venezuela országaiba.

Minden szebb fentről nézve: jégcsákányos csúcstúra - Huayna Potosi (6088 méter), Bolívia

Minden szebb fentről nézve: jégcsákányos csúcstúra – Huayna Potosi (6088 méter), Bolívia

A bogotai repülőtéren ért utol a skype interjú, mely után egyedüli európai koordinátornak felvettek a kézilabdás stábba. Öt intenzív hónapot húztam le a Csodálatos Városban (Cidade Maravilhosa), társaimmal együtt mind a férfi, mind a női verseny előkészítésén dolgoztunk, a rendezvény alatt pedig én gondoskodtam a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) közel 100 funkcionáriusáról mindannyiuk megelégedésére. Csodálatos szakasza volt életemnek az olimpia, tökéletes megkoronázása tízéves sportkarrieremnek.

Krokodil pózol a kamerának - Tortuguero nemzeti park, Costa Rica

Krokodil pózol a kamerának – Tortuguero nemzeti park, Costa Rica

2017 januárjától fél évet töltöttem Közép-Amerika felfedezésével. Az intenzív utazás alatt minden országot bejártam Mexikó Yucatan-félszigetétől Panamáig, Guatemalában spanyolul is megtanultam. A visszaúton Belize-zel kipipáltam a huszadik országot is a nagy utazás 2014-es kezdete óta.

Èrintetlen karib tengerpart - Manzanillo nemzeti park, Costa Rica

Èrintetlen karib tengerpart – Manzanillo nemzeti park, Costa Rica

Sportkarrieremet egy időre félretéve mostantól kizárólag az utazásnak (és Latin-Amerika részletes felfedezésének) szentelhetem minden időmet, így született meg ez a blog is, kicsit megkésve, túrázásom negyedik évében.

Cukiság testközelből - Cahuita nemzeti park, Costa Rica

Cukiság testközelből – Cahuita nemzeti park, Costa Rica

Célom össszegyűjtött tapasztalataim és új élményeim megosztása Veletek, átadni valamennyit abból, amit eddig megéltem és mostantól megélek majd.

Legyél utazásom része, tarts velem!

Hegedüs Márk, #lifeisalongweekend

Ha tetszett ez a bejegyzés és kíváncsi vagy több fotóra és információra, látogass el a Facebook oldalamra.