Egy tavalyi malőr után újra meglátogattam a Cordillera Central legszebb fekvésű települését, Ayacuchot. A Fényes Ösvény terrorista szervezet működése miatt sötét múlttal rendelkező andoki város mára nyugodt és békés képet mutat. Ayacucho mellett található az Andoki nagy civilizáció – a Wari Birodalom – egykori fővárosa. Az egyszerűen csak Warinak nevezett romváros Peru egyik legnagyobb kiterjedésű régészeti lelőhelye.

Miután a Mirador-csapat visszaindult Európába, újra egyedüli utazó lettem. Két hónapom volt, hogy Ecuadorba érjek. Ezt a nyolc hetet szerettem volna gyalogtúrákkal összekötött intenzív utazással eltölteni. Sokáig gondolkodtam azon, hogy hol töltsem el a köztes időt. Adta volna magát Bolívia és a Közép-Andok, illetve La Rinconada, a világ legmagasabban fekvő városa is. Utóbbi valamiért évek óta nagyon vonz, pedig nem éppen elsőszámú turisztikai célpont az 5.100 méterrel a tengerszint felett álló perui bányászváros, mely az aranyláz miatt nagyon gyorsan benépesedett.

Ayacucho XVII. században épült katedrálisát Peru egyik legszebb székesegyházának tekintik.

A bányásztelep meglátogatása még váratni fog magára, mivel úgy döntöttem, hogy a Föld legnagyobb hegyvonulatán keresztül északnak veszem az irányt és felkeresem a Cusco és Lima közötti szakasz kevésbé ismert, de annál érdekesebb látnivalóit. Éjszakai buszon utazva kora reggel értem el Ayacucho városát, ahol egy évvel korábban ugyan már jártam, de elvesztettem a fényképezőgépemmel készített összes fotómat Wari romvárosáról, így a tervem az volt, hogy újra végigfotózom a hatalmas területű kultikus helyet.

A városnak van egy másik, kevésbé ismert neve, méghozzá Huamanga. Így hívják azt a megyét is, melynek székhelye Ayacucho.

Szállásom ismét egy, a nagy buszpályaudvar közeli tiszta hotel. Ugyan nem a világ legkényelmesebb ágyával, de látszólag jól működő internettel és kifejezetten olcsón. Az 1970-es és 1980-as években nem volt ennyire barátságos és nyitott a hegyvidéki Ayacucho. Az Abimael Guzmán Reynoso filozófiaprofesszor nevével fémjelzett Fényes Ösvény nevű maoista szellemiségű terrorista szervezet 1980-ban éppen az Andok vad hegyei között megbújó városban bontott zászlót.

Egy hosszú belső lépcsősoron pár solért felmehetünk a város legfontosabb és legnagyobb templomának tetejére.

A Fényes Ösvény a perui politikai rendszer megdöntéséért harcolt. A komoly támogatói bázissal rendelkező kegyetlen szélsőbaloldali gerillaszervezetet 1992-ben a teljhatalommal felruházott katonai hatóság semmisítette meg. Ez időben a teljes megsemmisülés szélén álló Sendero Luminoso vezetőjét több társával együtt letartóztatták, a kormányellenes gerillaszervezet pedig ezt követően szétesett.

A katedrális tetejéről a kilátás a főtérre elég pazar.

A kellemes klímájú koloniális városból gyűjtőbusszal indultam el a Quinoa – a perui függetlenségi háború egyik kiemelt helyszíne – irányában található Wari Régészeti Park felé. Nagyon kedvelem a dél-amerikai colectivókat, mivel nincsen meghatározott menetrendjük és csak akkor indulnak el, ha megtelik a kisbusz. Szerencsére ritkán fordul elő, hogy nagyon sokáig kell várakozni, általában gyorsan megtelnek és időben indulnak a járatok.

Látványos kaktuszliget borítja Wari hatalmas területű romvárosát.

Wari romjairól elsőként 1553-ben Pedro Cieza de León katona és krónikás tesz említést, aki a térségen áthaladó fő folyó miatt Vinaque-nek nevezte a romvárost.

Fél óra sem telt el és én már az Ayacucho városától kb. húsz kilométerre északkeletre található Wari lelőhelyének bejárata előtt álltam, ott ahol kb. egy évvel korábban. Anno részletesen bebarangoltam és végigfotóztam Peru egyik legnagyobb kiterjedésű régészeti maradványát, azonban az ott készült fotóim teljesen eltűntek.

Wari a spanyol hódítás előtti Peru nagy világi városa lehetett.

Számos a prekolumbiánus Wari kultúrát vizsgáló kutató a település központi területét – húsz négyzetkilométert – 12 különféle ágazatra osztotta.

A Pacaycasa és a Taranayco hegyei között 2.600 méter magas fennsíkon található Régészeti Park kétezer hektárnyi területet ölel fel és több szektort foglal magába. Az inkákat megelőző Wari Birodalom i. sz. 600 és 1000 között virágzott a Peru part menti sávját és a környező fennsíkokat is magába foglaló hatalmas területen. A hódító természetű warikról és a civilizáció közigazgatásáról nem lehet sokat tudni, hiszen írásos emléket nem hagytak hátra, csak több ezer régészeti lelőhelyet és szentélyt.

A Wari-kultúra korábbi fővárosát számos szektorra bontották fel.

Az egész mai Perut uraló Wari-civilizáció nagyjából ötszáz évvel az Inka birodalom kialakulása előtt virágzott.

Nekik köszönhetjük az első mai értelemben vett városok kialakulását.

Wari ősitelepülés-maradványa állandó múzeumi kiállítással rendelkezik, mely a helyszínen végzett ásatások során feltárt leleteket (többek között két kúpos kiöntővel ellátott kerámia edények, agyag- és csontdarabok, litikumok) mutatja be és egészíti ki fényképekkel és diorámákkal. Az évszázadokon át tartó – az ország partvidékét sújtó – tartós szárazság miatt a fénykorában kb. 50.000 lakosnak otthont adó főváros i. sz. 800 körül elkezdett hanyatlani, majd 1000 körül teljesen elnéptelenedett.

A warik máig ismeretlen okból hagyták el a fővárost.

Az antropológiai múzeum megannyi értékes leletet mutat be.

Az épületkomplexum legmagasabb falai elérik a hét métert.

A szinte teljesen a feledés homályába veszett civilizáció kőből és iszapbevonat segítségével épült – különálló blokkokra osztott – épületei vélhetően lakossági, közigazgatási és vallási célokat szolgáltak. Létesítményeik nem voltak olyan látványosak, mint a 15. században megjelenő inkáké, de a kollektív temetkezési helyként szolgáló sírhelyeik egészen elképesztőek.

Ezt a szektort földalatti galériák, termek és mauzóleumok jellemzik, melyek mennyezetét egy darabból álló nagy síklapú kőtömbök alkotják. A kutatók véleménye szerint az ősi romváros ezen részét temetkezési célokra használhatták.

Holnap maradok Ayacucho közelében és megpróbálok szervezett túra nélkül eljutni a pár éve a turisták felé is megnyitott Millpu-kanyonba. Hogy pontosan miként, azt még nem tudom…

Ha tetszett ez a bejegyzés és kíváncsi vagy több fotóra és információra, látogass el a Facebook oldalamra.