A Caral-kultúra különleges romvárosainak felderítését Àsperoban zártam. A Supe folyó völgyében megbújó, a radiometrikus kormeghatározás alapján Caralnál is ősibb, településen újra találkoztam a totora nádból szőtt shicrával. A prekeramikus maradványok kis múzeumában megismerkedtem a kipuval, melynek segítségével az őslakosok az írást helyettesíthették. Jöjjön egy részletes képes beszámoló:

Aktuális perui utazásom során a Supe települése mellett található Àspero volt az utolsó Caral-kultúrához tartozó régészeti lelőhely melyet meglátogattam.

Àspero, az Újvilág legkorábbi fennmaradt építészet helyszíne Peru homokkal borított sivatagos partszakaszán helyezkedik el. Radiokarbonos kormeghatározás szerint régebbi, mint a Supe völgyben fekvő szent város Caral.

A romváros meglátogatásakor Àsperoban is kötelező volt a helyi idegenvezető igénybe vétele. Nem lepődtem meg, hogy megint teljesen kisajátíthattam magamnak a régészeti lelőhelyet, hiszen rajtam kívül senki sem tartózkodott a kultikus helyszínen.

Ki is használtam a lehetőséget. Henry nevű vezetőm két órán keresztül kalauzolt, először a múzeum jellegű látogatóközpontban, majd kint a feltárt (és feltáratlan) romok között.

Még a látogatóközpontban ismerkedtem meg a gyapot (vagy gyapjú) anyagú kipuval, azzal a különleges – tízes számrendszerbeli – információtárolási rendszerrel, melynek segítségével a Norte Chico civilizáció lakosai helyettesíthették az írást. Hiába dolgoznak azonban tudósok a zsinórírás témájával, a mai napig nincs használható kódrendszer a teljes visszafejtéshez.

Az egyedi archeológiai komplexum bejárása során Henry több olyan régészek által feltárt helyszínt mutatott nekem, ahol az őslakosok zöldséget szárították és kint a szabadban főztek. Idegenvezetőm megmutatta azokat a kőfalakkal ellátott lyukakat is, ahol a Caral civilizáció ehető tengerparti puhatestűeket, többek között kagylókat tárolt.

Vichamához hasonlóan itt is rengeteg shicrát (totora nádból szőtt zsákok konzerválódott maradványát) láttam, melyet az építkezéseknél kövekkel megtöltve a földrengések ellensúlyozására használtak.

Az Àsperoban található tizenhét dombon hat csonka gúla alakú piramist fedeztek fel a régészek. A legnagyobbat La Huaca de los Ìdolos-nak nevezték el, hossza negyven, szélessége harminc, magassága közel tizenegy méter. Radiokarbonos kormeghatározás szerint i.e. 3.030 – 2.530 között épült, így a piramis a jelenlegi információk szerint a Caral-kultúra legősibb épülete. Adminisztratív és ceremoniális célokra használhatták.

Àsperoról először Max Uhle készített rövid leírást, amikor a német régész az archaikus kori sivatagi halásztelepüléseket tanulmányozta. 1941-ben Gordon R. Willey és John N. Corbett amerikai régészek kerámiák után kutatva Àspero lelőhelyének korát egy felfedezett ősi temető alapján a korai horizont (i.e. 1.200 – 0) időszakában határozták meg.

Robert A. Feldmann archeológus nevéhez fűződik a Huaca de los Ídolos és a Huaca de los Sacrificios nevű dombok és ősi piramisok első feltárása. A régészeti telephelyet az 1980-as években teljesen elhagyták, így azt csak közel két évtizeddel később, 1997-ben, fedezték fel újra a régészek.

A Caral-kultúra nemzetközi jelentőségű régészeti ásatásai és az ősi kultúrák teljesen magával ragadtak.

A Huaca de los Sacrificios, egy lépcsős piramis nyitott központi lépcsőházzal, kb. i.e. 2.900 körül épült. A kőpiramis előtti terepet az elmúlt száz évben, egy öntözőcsatorna megépítésével és nagy mennyiségű föld eltávolításával, megváltoztatták, így lehetetlen megállapítani, hogy az eredeti helyen volt-e korábban kör alakú tér (plaza circular).

Utazásom legizgalmasabb hetét töltöttem Peru sivatagos partvidékén, ott, ahol az ősi perui nép – a Norte Chico civilizáció – már ötezer évvel ezelőtt piramisokat épített és mai ismereteink szerint elszigeteltségben fejlődött.

A térképet nézve hamarosan haladok tovább északra, jön a négyezer évvel ezelőtti Sechín ásatási helyszíne, illetve a romváros szoborszerűen megmunkált, vésett és festett, kerámiái, illetve naturalisztikus épületdíszei.

Ha tetszett ez a bejegyzés és kíváncsi vagy több fotóra és információra, látogass el a Facebook oldalamra.