A kellemes hangulatú Chachapoyasba érve elképesztő látványban volt részem, amikor az Amazonas északkelet-perui esőerdőiben kirándulva részletesen szemügyre vettem a világ legmagasabb zuhatagjai közé tartozó Gocta- és Yumbilla-vízeséseket. Zuhatagos kalandozásaim zárásaként eltúráztam a sűrű növényzete miatt nehezen megközelíthető Pabellón-vízeséshez is, mely a Catarata La Chinatával együtt biztos, hogy évek múlva a turisták nagy kedvence lesz, ha teljesen megtisztitják és hivatalosan is megnyitják az odavezető ösvényt.

Moyobambából hosszabb utazás után érkeztem meg Chachapoyas kedves kis városába. Az Amazonas tartomány székhelye a nagy andoki kultúrához tartozó csacsapoja indiánokról kapta a nevét, utóbbiak a régészek véleménye szerint valamikor 800 és 1540 között élhettek az Andok keleti oldalán.

Sűrű, buja növényzet, közel a Goctához

Itt húzódik az Amazonas és az amazonasi őserdők. A tiszta, csendes kisváros Chachapoyas annak ellenére, hogy a tartomány fővárosa, kevésbé zajos, mint a korábban megismert Tarapoto vagy Moyobamba. A város már elsőre nagyon megtetszett. A centrum fehér színű, renovált házai, a díszesen faragott erkélyek teljesen elbűvölik a látogatót.

A város centruma gyorsan belopta magát a szívembe

Nagyon szépen megmunkált, faragott erkélyek díszitik a központot

Igazi felüdülés volt az itt eltöltött négy-öt nap. Sokat elidőztem a környéken, hiszen rengeteg felfedeznivaló és érdekesség várt rám. Moyobamba és Tarapoto után itt is “must-do”, azaz kötelező program a gyönyörű esőerdők és a magasból alázúduló, helyi vízesések megismerése. Az Otishi Nemzeti Parkban található Cataratas las Tres Hermanas-t követően Chachapoyas mellett bújik meg az ország második és a harmadik legmagasabb vízesése, melyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak.

Kellemes pihenőhely a Gocta-vízeséshez vezető úton

A 771 méter magas Gocta-vízesés a népszerűbb, és könnyebben látogatható. A mára már Chachapoyas legfelkapottabb turistalátványosságává vált festői zuhatagot 2005-ben egy Stefan Ziemendorf nevű német kutató fedezte fel, aki egy környezetvédelmi szennyvíz-projekten dolgozva perui szakemberekkel járt az amazóniai őserdőben.

Messziről előtűnik a bámulatos vízesés

Ziemendorf 2006 márciusában tért vissza a legkésőbb felfedezett nagy zuhataghoz, ahol lézeres mérőberendezés segítségével, azt pontosan bemérve, talált rá a világ harmadik legmagasabb vízesésére. Ma már köztudott, hogy a Gocta „csak“ a tizenhatodik legnagyobb zuhatag a világon, de így is ámulatba ejtő.

Már a zuhatag felső kisebb lépcsője is magával ragadó

A helyi legendák miatt misztikussá vált, két lépcsőben alázúduló, vízesést, szervezett túra nélkül, saját magam látogattam meg. Nem volt nehéz dolgom, kisbusszal az elbűvölően szép, érintetlen és vad, hegyek közötti főúton található elágazásig kellett eljutnom, ahonnan buszom pár utasa motoros taxival továbbutazott Cocachimbába, a park egyik bejáratához. Én pedig többedmagammal San Pablo felé vettem az irányt, hogy a felső, ugyan kisebb, de hasonlóan impozáns zuhataggal indítva járjam be a színes parkot, és megnézzem a vízesés mindkét lépcsőjét.

Kis ember, nagy zuhatag

A dús növényzetű esőerdőben, és a gyönyörűen kiépített ösvényen igazán jól esett a túrázás, több kilátóból megcsodálva már messziről sejteni lehetett a Gocta páratlan és ámulatba ejtő méreteit. Elérve az alsó zuhataghoz, a vízesés párája néhány helyen olyan erős volt, hogy, miközben megközelítettem a vízesést, teljesen eláztam.

A felhőerdő különleges növényvilága

Zuhatagos élményeimet másnap folytattam, hiszen a környéken található egy másik, még a Goctánál is magasabb vízesés, a Yumbilla. A gyönyörű 896 méter magas természeti képződményt kevesen ismerik, így noná, hogy nekiindultam felfedezni Peru második, a világ ötödik, legnagyobb vízfolyását. Hasonlóan a Goctához, a Yumbillát is csak későn, 2007-ben, ismerte meg először a nagyközönség. Ekkor mérték be a hosszát, és ennek köszönhetően vált világszerte ismertté.

Chachapoyas piacán kezdem a napot

A trópusi esőerdő mélyén bujkáló zuhatogat Pedro Ruiz településéből közelítettem meg. Egy motoros taxival gyorsan egyeztetve fél óra zötykölődés után értem el Cuispe hegyek között található hangulatos faluját. A helyi turistairodában befizettem a 10 sol belépőt, majd nekiindultam a Yumbillához vezető ösvény bejáratához.

Catarata Medio Cerro

A kristálytiszta vízű Catarata Cristal

Sűrű növényzetű, trópusi környezetben több izgalmas vízfolyás mellett elhaladva értem el a négy kisebb vízesésre tagolódó zuhatagot, mely a sziklákon tör utat magának. A nap bármely szakában leomló, lenyűgöző víz látványa minden képzeletemet felülmúlta.

A világ ötödik legnagyobb vízesése a Yumbilla

Létezik egy turistaút, ahol kötélen leereszkedve lehet Cuispesbe visszatérni. Az esős évszak és a felázott talaj miatt azonban nem kísérleteztem az ilyenkor csúszós és veszélyes ösvénnyel. Visszafordultam és visszatértem a túraút bejáratához, ahol a park másik oldalán is rejtőzik egy ugyan hivatalosan elvileg még nem bejárható vízesés, de a turistairodában korábban rákérdezve, nem tiltották a Pabellón zuhatag meglátogatását.

A Yumbilla-vízesés egy gyönyörű, teljes pompájában ragyogó 896 méter magas természeti képződmény

A kb. félórás gyalogúton nehezen járható tereppel, dzsungelszerű növényzettel találtam szembe magam, de mindenhol megtaláltam azt a kis részt, ahol tovább tudtam haladni. Az 440 méter magas színes orchideák és különféle broméliák között található Pabellón is teljesen magával ragadó vízesés, évek múlva biztos, hogy nagy népszerűségnek örvend majd.

Pabellón, a hivatalosan még nem látogatható vízesés

Holnap felfedezem magamnak Chachapoyas másik híres nevezetességét, az Utcubamba völgyre tekintő, 2.800 méteren található, elszigetelt pre-inka kori Kuélap romvárosát.

Ha tetszett ez a bejegyzés és kíváncsi vagy több fotóra és információra, látogass el a Facebook oldalamra.