Meglátogattam az egykori prekolumbián kultúrák egyik legérdekesebb népének, a csacsapojáknak a korábbi fővárosát, Kuélap erődjét. A nagyméretű, a mai napig tökéletes állapotú kőfallal körülvett, komplexumot a nagy ellenállás ellenére az inkák 1475-ben meghódították. A spanyol konkvisztádorok és utódaik azonban soha nem leltek rá az erőditményre, így a romvárost csak a 19. század első felében fedezték fel újra. Az aktuális régészeti ásatások arra engednek következtetni, hogy a nagyméretű falak temetkezési célokat is szolgáltak. A csacsapoják ugyanis a holtak csontjait szokatlan módon a falakba építették, úgy gondolhatták, hogy a falakba temetve, azok erőt adnak az építménynek…

Miután Chachapoyas esőerdeiben nagyokat túráztam Peru gigászi és álomszép zuhatagjai között, Kuélap erődrendszere felé vettem az irányt. A megközelíthetetlen és bevehetetlen magasságokban építkező prekolumbiánus perui civilizációról igen kevesen és igen keveset tudnak.

Régen a kör alakú lakóházakat nádtető fedte, mára általában csak az alapozás maradt meg

A fehérebb bőrű, világos hajú és Latin-Amerika más népeinél magasabb csacsapoják az Andok hatalmas hegyei között éltek. Háromezer méter magasságban i.sz. 800 körül építették a közel ötszáz lakóépületből és őrtoronyból álló Kuélap-erődöt. A leletek alapján meredek sziklafalak oldalába és erdőkkel borított magas hegytetőkre építkeztek, ez a megoldás természetes védelmet jelentett az ellenség ellen.

Az impozáns Utcubamba-völgyön át visz a felvonó az erődítményhez

Amíg pár évvel ezelőtt meg nem épült a modern, drótkötélpályás felvonó, addig az Utcubamba folyó partjától kiindulva csak gyalogosan lehetett megközelíteni a hegygerincen rejtőző különleges prekolumbián városromot.

Vélhetően a Wari Birodalom támadásai elleni védelem céljából építették Kuélap erődjét

Nuevo Tingó településére colectivóval jutottam el, ahonnan, pontosan átgondolva és megszervezve, kisbuszok viszik tovább a látogatókat a felvonóhoz. Az óránként ezer utas szállítását lehetővé tevő telefericóból a kilátás pazar, szépen belátni a teljes Utcubamba-völgyet.

A pár éve átadott kötélpálya-rendszer miatt egyre több turistát vonz Kuélap, így gyorsan megjelentek az ajándékárusok

A hegygerincen található felhőerdőben épült komplexumból délután gyalogosan terveztem lejönni. Egy irányba történő utazásra azonban nem árultak jegyet, így, egy kisebb szóváltás után, végül kénytelen voltam megvenni az oda-vissza útra szóló tikettet.

A komplexumot hatalmas kőfal veszi körül

A romvárost megközelítve egyszer csak feltűnt a hatszáz méter hosszú erődítményt körülvevő, tökéletes állapotban fennmaradt, tekintélyes városfal. Kuélap belső részébe a falakba épített, az erőd közepe felé szűkülő, védelmi célokat szolgáló, járatokon keresztül lehet bejutni.

Teljesen felújított, szalmatetős lakóház

Az 1570-ig lakott egykori erődöt és romvárost több, közel ötszáz kör alaprajzú, kúp alakú, nádtetős lakóépület alkotta. A fennmaradt öt egyenes vonalú, szögletes épületet már az inkák építették, akikkel szemben a bátor és félelmetes harcosok hírében álló csacsapoják hosszú évtizedeken keresztül kemény ellenállást tanúsítottak.

A falba beépített kövek egy része geometriai formát ábrázol

A csacsapoják társadalma egy prekolumbiánus perui civilizáció volt, nevük kecsua nyelven felhőharcost jelent, feltehetően az inkák nevezték el így őket. Miután az inkák meghódították az amazóniai csacsapojákat, utóbbiak Francisco Pizarro oldalára álltak, hogy, a csimukhoz hasonlóan a konkvisztádorokkal szövetkezve, a spanyol gyarmatosítókat támogassák az inkák elleni háborúban.

Rombusz motívummal díszített házfal

Kör alakú, kőből épített masszív lakóházaik falát szimbolikus jelentőségű egyszerű ábrákkal, különös, kőből faragott arcokkal díszítették.

A külső falat különös, kőből faragott arc díszíti

A romváros egyes szektoraiból az ásatások során előkerült csontvázak és különböző tárgyi leletek mind arra engednek következtetni, hogy Kuélap valószínűleg egyfajta temetkezési helyként is funkcionált. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a csacsapoja civilizáció tisztelte halottait: szarkofágokban és mauzóleumokban helyezték el őket.

A kör alaprajzú épületek földrengés ellen megfelelő védelmet nyújtottak

A mauzóleumokat természetes barlangokban alakították ki, vagy nehezen megközelíthető sziklafalakba vésték. A leletek alapján ismert egy másik temetkezési eljárás is, mely szerint a holtak csontjait a falakba építették.

A csacsapoják építészete merész és független szellemet tükröz

A következő napokban még részletesebben megismerkedek a csacsapoja kultúrával, sziklák peremére állított szarkofágokat és mészkőbe vájt temetkezési tornyokat keresek fel, többek között Karajía és Revash leleteit!

Ha tetszett ez a bejegyzés és kíváncsi vagy több fotóra és információra, látogass el a Facebook oldalamra.