Három főre kibővült nemzetközi csapatommal az El Hualcán gleccser lábától indulva cikkcakkos és egyre magasabbra vezető túraúton értem el a Cordillera Blanca egyik legszebb jeges hegyóriását és tengerszemét. A rendkívül látványos gleccsertúra bőségesen kárpótolt mindannyiunkat a hajnali kelésért, és a kihívásokban gazdag és embert próbáló gyalogmenetért. Jó képnézegetést kívánok!

Hajnali négy órakor csörgött az ébresztőórám, így reggel 4 óra 45 perckor már a Carhuaz felé tartó kisbuszban ültem tajvani és cseh túratársaimmal.

A cseh Michalt a Limából Huarazba tartó buszon ismertem meg. Ő elegyedett velem szóba, majd fél óra beszélgetés után kontaktot cseréltünk. Megfelelő akklimatizáció után pár nappal később csatlakozott hozzánk, hogy közösen jussunk el az El Hualcán (6.125 m) gleccser lábánál meredek szurdokok mélyén megbúvó Laguna 513-hoz.

A Cordillera Blanca fenséges láncolatának legmagasabb hegye, a Huascarán (6.768 m), ismét elénk tárult túránk kiindulópontja felé menet.

A 3.540 méteren található Shonquipampától indulva – a korábban megszokottal ellentétben – itt már pár kilométer gyaloglás után megérkeztünk a gleccser lábához.

A lenyűgözően szép tájra és természeti csodákra koncentrálva kényelmes, nyugodt tempóban haladunk.

Varázslatos magashegyi növényzet a perui Andokban.

A jelöletlen ösvény megtalálása után tört vonalban jobbra-balra haladó túraút vette kezdetét az idilli Rajupáquinan tengerszemhez.

Az intenzíven emelkedő ösvény nem volt könnyű – rövid idő alatt ötszáz magassági métert tettünk meg -, úgyhogy a Rajupáquinan lagúnánál a tengerszint felett 4.100 méter magasságban időszerű volt, hogy fél órás pihenőt tartsunk és megreggelizzünk.

A Laguna 513 viszonylag nagy szintkülönbséget áthidaló és kilátásban gazdag trekkingtúra.

Pan ezúttal is megfelelő túrapartnernek bizonyult, nagyon jól bírta a magashegyek oxigénhiányos környezetét. Tette ezt annak ellenére, hogy két hónapja komoly balesetet szenvedett az Alpamayo-körtúra során, ahol egy sziklafal lábához zuhant és egy környékbeli iskola diákjai mentették meg.

Hosszú kopár rész után polylepis erdővel tarkított magashegyi környezetben túrázunk.

A következő szakasz során újabb szuszogtató emelkedő várt ránk a trekking legmagasabb pontjának számító Laguna 513 gleccsertaváig.

Magashegységi jég hátborzongató morajlás kíséretében.

A Nevado Hualcán gleccsere és a Laguna 513 4.431 méter magasban levő hegyi tava.

A lagúnát tápláló gleccserfal az El Hualcán (6.125 m) oldalában.

“Csúcsfotó” az intenzív türkiz színű Laguna 513 tengerszeménél.

Lefelé menet csodálatos panoráma nyílik a szomszédos völgyre.

Rajtunk kívül csak egy belga és egy svájci pár trekkingezett a hegyen.

A Kordillerák hegylánca a hósipkás hegyek csodája.

Szavakkal és képekkel vissza nem adható élmények és érzések, amelyeket a Huascarán Nemzeti Park elképesztő tájain vezető túraútvonalai során nap mint nap megélek.

Ha tetszett ez a bejegyzés és kíváncsi vagy több fotóra és információra, látogass el a Facebook oldalamra.