Tovább folytattam kalandozásomat a turisták által még kevésbé felfedezett északon. Felkerestem Moyobambát, a perui dzsungel legrégebbi, a spanyol konkvisztádorok által 1540-ben alapított, városát. Hiába érkeztem a húsvéti hosszú hétvége előtt, turista híjján sajnos nem jutottam el a régóta várt Tingana bioszféra rezervátumba. Újabb dzsungelbeli kaland helyett, festői vízesésekkel és egy egzotikus orchideapark látogatásával vígasztalódtam.

Miután nagyon sok életreszóló élményt szereztem a Pacaya Samiria Nemzeti Parkban, a párás klímájú, szubtrópusi éghajlatú Moyobamba mellett újabb természeti rezervátumba készültem.

Rendkívüli vegetáció a dús, buja esőerdőben

A védetté nyilvánított Tingana Természetvédelmi Terület meglátogatása hónapokkal ezelőtt került fel a folyamatosan újraírt bakancslistámra. A bioszféra-rezervátum a Pacaya Samiriához hasonlóan kizárólag csak csónakkal közelíthető meg, méghozzá a Rio Mayo és a Rio Avisado folyókon keresztül. Itt, az esőerdő víz által elárasztott részén, terveztem az ottalvással és éjszakai felfedező túrával összekötött újabb dzsungelbeli kalandomat. A Tingana ökológiai rendszere valamelyest eltér a korábban megismertektől, így izgatottan vártam a parklátogatást és a találkozást a számtalan ritka és különleges állat- és madárfajjal.

Moyobamba, az orchideák városa

Tudni kell, hogy a rezervátumba nem lehet önállóan eljutni, ehhez a természetvédelmi területet gondozó családok szervezetének a segítségére van szükség, hiszen egy turistacsoport esetében a parkőrök szervezik meg a csónakos érkezést. Mivel egyedül utazom, és Moyobambában három nap alatt egyetlen gringót sem láttam, sejtettem, hogy nem lesz egyszerű dolgom társakat találni.

A Paccha-vízesés 30 km-re található Moyobambától

Utazásomat próbáltam jól időzíteni, hétvége és húsvét előtt érkeztem San Martín tartomány székhelyére. Abban bíztam, hogy a hosszúhétvége miatt találkozom olyan perui turistákkal, akikhez csatlakozva eljuthatok a hőn áhított bioszféra-rezervátumba.

Szebbnél szebb virágok

Azonban hiába kerestem fel helyi utazásszervező- és utazásközvetítő irodákat, hiába vettem fel a kapcsolatot az amúgy nagyon szimpatikus és segítőkész, a természetvédelmi területen élő, családok egyikével, rajtam kívül nem volt más jelentkező, így kénytelen voltam elengedni ezen tervem, s más látnivalók után néztem.

Több mint 3.500 különböző orchideafajta fordul elő a környéken

Szerencsére a város környéke hemzseg a látnivalóktól, sok a rejtett kincs. Van itt sokmedencés, szabadtéri termálfürdő gyönyörű, csendes és természetes környezetben; dús, buja esőerdő változatos színekben pompázó virágokkal és rengeteg szép vízesés.

Izgalmas vízesés Ahuarpía dombjai között

Elsőként a környék zuhatagjait vettem alaposan szemügyre, melyek annyira lenyűgöztek, hogy elfeledtették velem korábbi csalódásomat. Két egymáshoz közel található vízesést csodáltam meg, elsőként a Paccha-t, majd a Lahuarpia-vízesést. Moyobambából lepukkant kisbusszal jutottam el Jepelacio településére, majd egy újabb csotrogánnyal Pacaypitén keresztül San Miguelbe.

Buja, trópusi növényzet a Paccha irányában

Utóbbi határában található az a három lépcsős zuhatag, melyhez közel másfél km-es gyaloglás után jutottam el. Egyáltalán nem bántam a sétát, hiszen Tarapotóhoz hasonlóan itt is sokszínű, buja, trópusi virágoskerttel találkoztam. Az odavezető út sok fotótémát biztosított.

Cataratas de Paccha, a környék legszebb több lépcsős vízesése

Az álomszerű pálmák, a csodálatos színekben pompázó fák, liánok kusza szövevénye és a szivárvány minden színében tündöklő pillangók együttes látványa több mint lenyűgöző.

A Lahuarpia zuhatagot a Plantanayacu-szakadék vízforrása táplálja

Pacaypitébe visszagyalogolva, egy hídon átkelve, a folyó jobb partján folytattam gyalogutam. Dombokon keresztül, könnyű félórás séta után értem el a Lahuarpia-vízeséshez vezető ösvény bejáratát. Az esőerdő látványa teljesen magával ragadó és végletekig lenyűgöző. A vadregényes zuhatag itt is több lépcsős, rajtam kívül nem volt senki sem a környéken, így a különleges élmény még jobban felértékelődik.

Rendkívüli vegetáció a dús, buja esőerdőben

A régió fővárosába visszatérve újabb látnivalók után néztem. A Rio Mayo közvetlen közelében található az Agro Oriente Viveros, mely inkább egy virágüzlet, mint egy orchideapark, én mégis nagyon élveztem, közel háromszáz különleges, trópusi virágcsoda között sétálhattam. Moyobamba a magas páratartalmú, rendkívüli vegetációval rendelkező esőerdője miatt kapta az „orchideák városa” nevet, több mint 3.500 igen változatos színvilágú orchideafajta fordul elő a környéken.

Közel háromszáz orchideafajta látható az Agro Oriente Viveros kertjében

Másnap a Moyobamba közeli Morro de Calzada 1.400 méteres csúcsát terveztem megmászni, de hiába jutottam el gyüjtőtaxival Calzada településére, az időjárás sajnos közbeszólt. Esős évszak lévén, szakadó esőbe keveredtem, ami csak nem akart alábbhagyni. Elég gyorsan eldöntöttem, hogyan tovább. Visszataxiztam szállásomra, felkaptam a hátizsákom és felpattantam egy Chachapoyas irányába tartó kisbuszra.

Ha tetszett ez a bejegyzés és kíváncsi vagy több fotóra és információra, látogass el a Facebook oldalamra.