Aktuális utazásom minden percét kihasználtam Amazóniában, így az Anavilhanas után újabb nemzeti parkot jártam be, méghozzá a Parque Nacional de Jaú-t, melynek meglátogatásához külön engedély szükségeltetett. Társaimmal két napot kalandoztunk a Jaú és a Carabinani folyókon, illetve a nemzeti park különleges csatornavilágában. Volt éjszakai jacaré (helyi aligátor) les, láttunk óriásvidrákat és legalább ötven skarlátarcú majmot, annak is a ritka, feketefejű uakari rokonát. Mégis megint a romlatlan világ, a csodálatos természet vitte el az első díjat… …jöjjön egy részletes képes beszámoló az Amazonas zöld univerzumáról.
A Velho Airão közvetlen közelében található – az amazonasi őslakosoktól származó – petroglifák korát több ezer évesre becsülik a szakemberek.
Helyi vezetőnk Vermelinho nagyon jól kiismeri magát a Jaú és a Carabinani folyókon, illetve a Nemzeti Park különleges csatornavilágában.
Mivel a Jaú folyó vízszintje az aktuális esős évszakban több méterrel megemelkedik, a part közelében található fák és cserjék kiállnak a nyugodt és tükörsima vízből.
Expedíciónk során gyorsan megtanultuk az igarapé szót, mely olyan holtágat jelent, ami a heves esőzések miatt a folyóval egyesül, és így – a vízet hatalmas, élő víztükörré változtatva – bejárható csónakkal.
A folyópart és a folyóparton álló fák tükröződése a vízben teljesen szürreális képeket szül.
A három nap alatt Vermelinho ellátott minket minden földi jóval, így elmaradhatatlan része volt a reggelinek a tápióka (a manióka gyökeréből kivont, szárított keményítőlisztből készült mennyei finomság), mely vajas-sajtos formában került tányérunkra.
A többnapos hajós kirándulás során nem csak vízi élményekben volt részünk, Vermelinhóval bevetettük magunkat az elárasztott esőerdő mélyébe is, ahol többek között csavarodó, kúszó szárú növények mellett részletesen tanulmányoztuk Amazónia növényvilágát és hallottunk a gyökerek, kérgek gyógyító erejéről is. Több órás sétánk során megismerkedtünk az őshonos samaúma fával is, melyet az amazóniai indiánok „a fák anyjának” tartanak.
Drogériában kapható kullancs- és szúnyogriasztó krém hiányában a hangyákat szétdörzsölöm a bőrömön, így tökéletesen működik a természetes szúnyogriasztó!
Az erősen felhabzott folyó különleges képet mutat az egyik igarapében.
A São Paulo-i Livia élvezi a Carabinani folyó nyújtotta természetes váll- és nyakmasszázst.
Mindkét éjszakát a Jaú Nemzeti Park egyik legszebb holtágában cölöpházak lágyan ringatózó függőágyaiban töltöttük. Társaimnak ez mind új volt, nekem azonban egyáltalán nem volt szokatlan a függőágyas alvás, hiszen korábban aludtam már így a Guayanákon, Suriname-ban és az amazonasi teherhajókon is.
Megérdemelt késő délutáni pihenő.
A sebes sodrású megáradt folyón nem volt egyszerű a navigáció. Vezetőnk Vermelinho azonban végig állta a komoly kihívást a napi szinten változó vízszintű és sodrású folyókon.
Minden többnapos expedíció elengedhetetlen része az izgalmas éjszakai rovar- és őserdei állatles! Fejlámpákkal felszerelkezve vetettük be magunkat az esőerdő sűrűjébe és figyeltünk meg pókokat, békákat és jacarét a csónakból.
A változatos fauna (lajhárok, kajmánok, papagájok, tukánok stb.) ellenére ezúttal a minden szempontból különleges környezet és őshonos flóra volt az, ami a három nap alatt teljesen levett a lábamról.
A Novo Airãoból induló és oda visszaérkező felülmúlhatatlan háromnapos hajós expedíció – a Föld egyik legnagyobb édesvízi sziget- és csatornavilágába – életre szóló élmény lett.
Hamarosan visszatérek a kilúgozott humusz és tőzeg következtében sötét színű fekete folyón Manausba, hogy az Amazonason tovább folytatva utamat elinduljak Santarém irányába!
Ha tetszett ez a bejegyzés és kíváncsi vagy több fotóra és információra, látogass el a Facebook oldalamra.
