Korábban ígértem, hogy amikor csak tehetem, akkor letérek a kitaposott gringó-ösvényről. A minap is így tettem, hiszen egy olyan nemzeti parkba látogattam el, mely egyáltalán nem szerepel a Costa Ricába utazók listáján. Vajon megérte? Naná… Buja növényzet, gazdag fauna, zéró turista. Ezek azok az egyedi élmények, amikért érdemes utazni, világot látni.

A Costa Ricában kirándulók jelentős része Monteverde után – az Arenal-tó partján – a ködbe burkolózó vulkán lábánál található La Fortunába utazik. A többek között termálfürdőiről, vulkánjáról és vízeséséről híres várost én is terveztem felkeresni, előtte azonban ellátogattam Liberiába, hogy ismét bejárjam a Rincón de la Vieja Nemzeti Parkot. A fumarolái és iszapforytogói miatt különleges vulkáni kalandot pár nap múlva terveztem, így másnapra alternatív program után néztem.

Változatos madárvilág másodlagos trópusi szárazerdőben.

Adta magát a Horizontes nevezetű Nemzeti Park, mely autóval alig egy órára található Liberiától. A SINAC által működtett parkról azonban nem sokat lehetett előre kideríteni. Guanacaste állam legnagyobb városában ismét az évekkel korábban jól bevált, olcsó és pár napra teljesen megfelelő Hospedaje Doderoban szálltam meg. Az egyszerű hátizsákos szállóban én voltam az egyetlen vendég, ezért furcsa volt, hogy szállásadóm arra kért, hogy a koronavírus-járvány miatt a szobámat elhagyva – a szállás teljes területén – maszkot hordjak. Nem értettem, hogy minek ekkora feneket keríteni ennek, ha rajtam kívül nem tartózkodik senki sem a vendégházban?! Furán mutathattam, amikor reggel az üres konyhában maszkban melegítettem a teavizet. Ennél még furább volt, hogy Liberiából származó házigazdám – aki több, mint húsz éve a turizmusban dolgozik – nem ismerte a Horizontes névre keresztelt Erdészeti Kísérleti Állomást. Tőlem kapta meg a helyi parkőr telefonos elérhetőségét, hogy utána felhívja Marlont és kikérdezze őt a park kevésbé ismert történetéről és látnivalóiról.

A wingo nevű gyümölcsből kézműves termékeket készítenek.

Az eső után könnyű színes pillangókat fotózni.

A jelenleg Estacion Experimental Forestal Horizontes (magyarul Horizontes Erdészeti Kísérleti Állomás) néven futó park a múlt században a Hacienda Horizontes nevet viselte és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozott. Utolsó tulajdonosa egy Carlos Sampers nevű kubai vállalkozó. A hatalmas birtokon a húshasznú szarvasmarha-tartás mellett rizst, gyapotot és cirokot is termesztettek.Az eredetileg faépületekből álló rancsot már természetvédelmi oltalom alatt álló területként adományozták 1989-ben a Costa Rica-i kormánynak, hogy a parkot kiterjedt kertészeti kutatásra szánják. Az 1990-es évek alatt átalakították a farm régi pajta épületeit, így jött létre az adminisztrációs iroda, a parkőr háza és a sok műhely. A régi feljegyzések és fotók alapján a birtok területe a kb. 30 évvel ezelőtti átadás-átvételkor csak gyep és legelő volt, most pedig – három évtizeddel később – szinte az egész parkot viszonylag fiatal fák borítják.

Szarvasmarha legelőből első osztályú nemzeti park.

Izgalmas újratelepített fa az Erdészeti Kísérleti Állomás bejáratánál.

Az újraerdősítésre szétosztott csemetéket abból a reményből ültették, hogy visszahozzák a kihalás széléről különböző fajok populációit. Az Erdészeti Kísérleti Állomásban dolgozó kutatók azt is vizsgálják, hogy a különböző szintű erdőirtások helyén kialakult területek hogyan állnak helyre, illetve az újraerdősítési technikák miként befolyásolják az erdőtelepítés arányát és minőségét.

A buja növényzetet kis hidak keresztezik.

Libériából Guardián keresztül a 253-as úton értem el a Nemzeti Park bejáratát. Korán reggel útra keltem, hogy időben elkezdhessem az Erdészeti Kísérleti Állomás némi bátorságot igényszinte teljesen összenőtt ösvényeinek bejárását. Marlonnal, a SINAC helyi parkőrével az elmúlt napokban több üzenetet váltottam, ő árulta el, hogy az utóbbi napok szakadatlan esőzése ellenére is teljesíthető lesz a kis autómmal a kátyúkkal ellátott szilárd burkolat nélküli földút. A szimpatikus parkőr levelezésünk ellenére is nagyot nézett, amikor korán reggel megjelentem a Horizontes bejáratánál. Elmondása szerint a Covid19-járvány kitörése óta én voltam a harmadik külföldi látogató.

Ez a jófej percekig fotóztatta magát.

Az El Guaracho ösvény az egyike az öt parkon belüli változatos erdei útnak.

Az Estacion Experimental Forestal Horizontes (EEFH) egy másodlagos trópusi szárazerdő, melynek évi középhőmérséklete körülbelül 25 fok, az évi átlagos csapadék pedig 1800 mm, elosztva a május és október közötti időszakra. Az El Niño éghajlati jelenség gyakran érinti a természetes módon regenerálódott EEFH-t, ezért a csapadék-mennyiség éves alapon nagyon változó. A nemzeti parkban 2015-ben történt az egyik legsúlyosabb El Niño esemény, amikor is mindössze 630 mm esőt regisztráltak. Mivel a megelőző években is a szokásosnál alacsonyabb mennyiségű csapadék esett, ezért ez a súlyos aszály számos fa pusztulását okozta, míg más fajtípusok ellenálltak a tartós szárazságnak. 2016-ban (1800 mm) és 2017-ben (2000 mm) már átlag feletti volt a csapadékmennyisége, az újratelepített erdő regenerálódott.

Szép színek a Horizontes rezervátumban.

Az állat- és madárvilága miatt kisebb csalódást okozó Braulio Carrillo, Tapantí és Los Quetzales Nemzeti Parkok után kifejezetten élveztem az Erdészeti Kísérleti Állomás néhol nehezen járható ösvényeit. A mocsaras terep ellenére mind az öt túraösvényt (Bajo Sombra, Arboretum, El Guaracho, Los Coyotes, El Saltillo) részletesen bejártam, eljutottam az El Saltillo vízezéshez, majd a nap végén a Los Coyotes lagúna változatos vizes élőhelyével ismerkedtem.

A Los Coyotes vizes élőhelyén megjelennek a vízi madarak.

Az El Saltillo vízeséssel lesz kerek a napom.

Ismét egy olyan fantasztikus napon vagyok túl, ahol megint teljesen egyedül kirándultam. Nagy öröm így az országban utazni és kevésbé ismert nemzeti parkokban egymagam csavarogni. Ha Costa Rica északi részén jársz, akkor érdemes rászánni legalább egy fél napot a Liberiától 45 percre található vulkáni eredetű alapkőzettel rendelkező trópusi szárazerdőre. Biztos, hogy nem bánod meg.

Ha tetszett ez a bejegyzés és kíváncsi vagy több fotóra és információra, látogass el a Facebook oldalamra.