A Cordillera Blanca magas hegyei és hegyláncai után a napfényes Cuscóba utaztam, hogy újra körbejárjam az Inka Birodalom régi fővárosa és a Szent-völgy nevezetességeit, illetve megismerjem azokat a Cusco közeli helyeket, ahova eddigi utazásaim során még nem jutottam el. Jöjjön egy részletes képes beszámoló.

Quenko (Kenko) misztikus erővel bíró, különösen izgalmas romjai Cusco határában rejtőznek. Itt található az inkák csillagászati központja. A föld alatti rejtett átjárókkal és faragott kőcsatornákkal teletűzdelt titokzatos sziklatemplom pontos történetéről a mai napig vitáznak a történészek és a tudósok.

A Vörös Erődnek nevezett Puka Pukara katonai állomásként szolgált. Inka kori épületegyüttese a mai napig szép állapotban fennmaradt.

A Szent-völgyben, a Vörös Erődtől kőhajtásnyira, található Tambomachay Inka fürdője, mely nagyjából egy mostani termálfürdőnek felelhetett meg. Számos fürdő, ősi csatorna és vízvezeték támasztja alá a vízközpont fontos szerepét.

Cusco lenyűgöző látképe a Cristo Blanco (Fehér Krisztus-szobor) kilátójából.

Hiába találhatóak Sacsayhuamán (kecsuául: Saqsaywaman) romjai közvetlenül Cuscóban, hiába jártam az Inka Biradalom fővárosában közel tízszer, most jutottam el először a városra néző erődrendszerbe, a valaha emelt legnagyobb inka épületkomplexumba, melyet sokan a világ egyik legnagyszerűbb épületének tartanak. Az Inkák, a gyakori díszítőelem, a puma formájában építették meg a birodalmi várost Cuscót, a pumának éppen Saqsaywaman volt a feje. Az erőd az Inti Raymi, az Inka Ünnep és Ceremónia színhelye.

Irdatlan mennyiségű, több száz tonnás kövek alkotják a gigantikus méretű, rejtélyes erődöt, Sacsayhuamánt. A mai napig nem derült fény arra, hogyan szállították az Inkák a lélegzetelállító helyszínre a hatalmas méretű kőtömböket és hogyan faragták ki azokat olyan nagy szakértelemmel.

A turisták nagy része ugyan ellátogat és végigjárja Saqsaywaman erődjét, a hosszú sor azonban az erőd romjainál táborozó lámák előtt alakul ki.

A Cristo Blanco (Fehér Krisztus szobra) a Cerro Rojo tetején kb. 5 km-re található a városközponttól, mintegy 3.575 méter tengerszint feletti magasságban. Napközben és késő este is ismert és híres turisztikai látnivaló.

Pisac romvárosába már évekkel ezelőtt teljesen beleszerettem. Ezúttal a meleg, száraz évszak idején fedeztem fel a Q’allaqasa-fellegvár után található, turisták által kevésbé ismert és látogatott Intihuatanát. Utóbbi kétségkívül a város legszebb, mégis legkevésbé látogatott része. A gyönyörű körpanoráma a környező hegyekre és a termékeny völgyre szavakkal le nem írható.

Ollantaytambo, egy óriási kőépítmény a Cuscóból a Machu Picchuhoz vezető úton, az Inka menedékeként, az ellenállás erődjeként szolgált Francisco Pizarro spanyol konkvisztádorai ellen. A titokzatos romváros eredeti Inka falai máig megtartották régi fényét.

Ugyan az Ollantaytambóval szemben található, meredek hegyen épült Pinkuylluna romjairól eddig keveset hallhattunk, a magasan fekvő romváros mégis Szent-völgyi látogatásom egyik fénypontja lett. Az Inka építményt érdemes teljesen körbejárni, a kilátás Ollataytambo híres romjaira pedig több mint pompás.

Moray misztikus mélyedései az Inkák teraszos földművelésének emlékei, ahol az őslakosok időtlen idők óta az Andokban megtermeszthető növényekkel kisérleteztek, hogy azok a koncentrikus körök és a lépcsők egyedülálló kialakítása során hatékonyabban termelődjenek.

Maras közel háromezer sólepárlóját generációk óta folyamatosan használják. A természetes forrásvíz kioldja az ásványi sót a teraszos művelésű földből. A nap melegének hatására, a végbemenő párologtatás során, vastag sólerakódások maradnak vissza a felszínen, melyeket nagy tömbökbe vágva tárolnak és forgalmaznak a helyi piacokon.

Mindig is szerettem az utcákon, helyi árusoknál autentikus módon ebédelni és vacsorázni. Ezek az útszéli árusok nem arról híresek, hogy hosszú étlappal rendelkezve szolgálják ki a náluk megálló autósokat. Jelen esetben útszéli, improvizált konyhájukban két különböző ételt kínáltak a helyi asszonyságok. Nem kell mondanom, mindegyik eszméletlenül finom volt.

A viszonylag sok kilátó egyike valahol Ollantaytambo és Chinchero között félúton. Csodálatos panoráma az Andok völgyeire és havas hegyeire.

Népviseletbe öltözött kecsua asszonyok mutatják meg Chinchero egyik kézműves táborában, miként készülnek a birka vagy a láma gyapjából, mesterséges anyag felhasználása nélkül, szőtteseik.

Folyékony festékanyagba beáztatott, megtisztított gyapjú adja ki hosszú órák, napok alatt azt a színes fonalat, amit a szőttesek elkészítéséhez használnak Chinchero kézműves műhelyeiben.

Ha tetszett ez a bejegyzés és kíváncsi vagy több fotóra és információra, látogass el a Facebook oldalamra.